Hát..a szilveszter éjszakámmal kapcsolatban sok érzés merül fel bennem, de büszkeség az nem.
A neveket kissé megváltoztatom, mert nem akarok senkit belekeverni, de ez úgysem lényeges...
Mint azt az előző bejegyzésemben írtam már, az első -és remélem utolsó- nagy szerelmemről, Daveről.. Biztos nektek is van/volt/ lesz egy férfiú/nő az életetekben aki minden szabály alól mentesül és akinek egyszerűen képtelenek vagytok ellenállni... Na ő nekem pontosan olyan... Ahogy Edward mondta Bellának a Twilightban (nem vagyok nagy fan, nagyobb durranásra számítottam, nem is tudok pontosan idézni, de ez a sor tetszett): Olyan vagy nekem, mint egy, az én ígényeim szerint kevert heroin.. Nem vagyok drogos, még sosem feküdtem eszméletlenül a padlón, de valahogy tudtam mit érez amikor ezt mondja. Képtelen vagyok Davenek ellenállni. Mintha egy láthatatlan fonal húzna hozzá, megőrjít az illata, megőrjít ahogy hozzámér..
Van egy rész a Gossip Girl-ben (Pletykafészek asszem a magyar címe), a címe "The Dark Night". Nah azt ajánlom mindenkinek..ahogy Chuck hozzáér Blairhez.. "Hatalmas munkával" megkerestem a párbeszédet, engem, -holott már 124x láttam- még mindig kiráz a hideg ha hallom...
Blair: Not that it's any of your business, but Marcus and I have an amazing sex life.
Chuck: Really? [pauses] What names does he call you when you make love? Where does he put his hand? Does he ... [whispers] Have sex with me.
Blair: What?
Chuck: Just once, that's all I ask.
Blair: You are disgusting and I hate you.
Chuck: Then why are you still holding my hand?
Így nem annyira nagy szám, meg kell nézni a részt és akkor megtudjátok, hogy érzek Dave iránt..
De sokat fecsegek..
Szóval szilveszter.. Novemberben csúnyán összevesztünk és szakítottunk. Életem legpokolibb periódusa volt, komolyan, sose éreztem még magam ilyen cefetül... Megszoktam, hogy van mellettem valaki, egyszerűen szükségem volt valakire aki ott van, ha szükségem van rá.. És ott volt. Nevezzük mondjuk Robinak. Régóta ismertem, de sosem gondoltam rá pasiként..viszont..kedves volt, megértő, toleráns, hűséges.. amilyen Dave sosem volt... Reméltem, hogy egy teljesen más pasi talán visszahoz az életbe és elfelejteti velem a fájdalmat amit okozott... Hát ez egy darabig működött is... aztán oda jutott a dolog, hogy KÉNE valamit csinálni az ágyban is (na persze Robi nem is próbálkozott ilyesmivel meglepő módon)... És amennyire vadmacska vagyok általában, vele abszolút nem volt kedvem... Hiányzott a szex mert Dave meg én eszméletlen páros voltunk, maga volt a tökély... És lehet bármilyen tökéletes egy kapcsolat ha nincs meg az a plusz...az a lángolás...az a szikra amitől elveszted a fejed..akkor cseszheted az egészet.
Robival folytak tovább a dolgok, persze nulla nemi érintkezéssel.. Aztán egyik délután felhívott Dave, hogy nem mennék-e el vele karácsonyra vásárolni, mert mindig együtt csináltuk 5 év óta, olyasféle hagyomány számunkra.. Én persze rögtön igent mondtam, hiszen attól, hogy szakítottunk a barátom maradt és hiányzott a társasága. Hiba volt. Végzetes hiba. Vagy talán nem. De mindegy is. A lényeg az, hogy egy halom ökörködés után egymásnak estünk a kocsiban és végre ismét éreztem azt a szenvedélyt ami már kihunyni látszott.. Persze megbeszéltük, hogy semmit nem jelent, mindkettőnknek van egy valakije, ezzel vége, kisiklás, de ennyi. PONT.
Na nem volt pont..nem bírtuk kiverni egymást a fejünkből, de ő volt a gyengébb, ő hívott először..hogy átjönne. Csak beszélgetni. Persze a szokásos sztori, hiányzom, most, hogy elvesztett jön rá, hogy mekkora barom volt, csináljuk vissza...stb. Ezerszer hallottam, fejből tudnám a szöveget. De ezúttal úgy tűnt komolyan gondolja. Én persze mondtam, hogy Robi volt ott amikor becsiccsentve üvöltöztem, hogy mekkora egy szemétláda és mennyire gyűlölöm..és végig mellettem volt, nem mondhatom neki, hogy viszlát, vége, Dave visszajött, tünés.. Persze Ő váltig állította, hogy én nem Robit csalom vele, Őt csalom a Robival, mert mi összetartozunk... Van benne valami, de ezt sose fogom neki bevallani. Végül azt mondtam, hogy Robival maradok, de mivel a szex vele eszméletlen volt (kövezzetek meg érte, de nem tudjátok mit tud az ágyban) azt mondtam, hogy a szeretőm lehet, de többet nem tudok ajánlani. Szeretem őt, de tartozom Robinak ennyivel, hogy ne dobjam ki csak mert Ő megálmodta, hogy mégis engem akar...
Aztán pár hétig így ment..titkos találkák, szenvedélyes együttlétek... akkor már tudtam, hogy vele akarok lenni és csak vele és nem bírok ki még egy randit Robival..
Azonban mint mindig az élet most sem volt túl egyszerű.. Robinak elég rosszul alakultak a dolgai és nem akartam rátenni egy lapáttal..ezért vele maradtam. Aztán eljött a végzetes szilveszter amikor az egész rendszer megdőlt..
Robi házibulit szervezett náluk ahova az összes ismerősét meghívta..köztük az én drága Dave-emet is... 10re mentünk át és természetesen sikerült egymással szemben leültünk.. Tudjátok... a pezsgő mennyisége és az őszinteség egyenesen arányos egymással.. Mellettem a pasim, szemben a szerelmem.. Sohasem gondoltam, hogy előfordulhat velem is ilyen..
Már elég sokat ittunk és csak néztük egymást... Úgy nézett rám, hogy legszivesebben rávetettem volna magam, egyszerűen egyetlen pillantása olyan hatással volt rám, amit sosem fogok megérteni..
Aznap Robinál aludtam,de nem történt semmi. Sosem történt semmi. Mindig úgy viselkedett velem, mint egy törékeny virágszállal, pedig külsőm ellenére sosem voltam az, nem is viselkedtem úgy sosem. Ő is észrevette a szerelmes pillantásaimat amiket nem neki szántam és másnap szakítottunk... Rosszul éreztem magam miatta, mert ő nem tett semmi rosszat. Vagyis...inkább semmit. De végre azzal lehettem akivel akartam és a világ legjobb érzése volt néhány nappal később a szerelmem mellkasán ébredni...
